Budakeszi, 1952. november 13. Laboráns dolgozik az Állami Korányi Tüdőgyógyintézet modern laboratóriumában, a gégetampon előkészítő helyiségben. MTI Fotó/Magyar Fotó: Jónás Pál
Báró tolcsvai Korányi Frigyes (sz. Kronfeld) (Nagykálló, 1828.XII.10.-Bp.,1913.V.19.), belgyó-gyász, egy.-i tanár, az MTA lev. tagja, a hazai orvostudomány meghatározó alakja. (ifj.) báró K. Frigyes (pü.min.) és K. Sándor (örvös) édesapja. Dr. Korányi Frigyes kezdeményezésére 1898. V. 3-án alakult meg a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbe-tegek Szanatóriumi Egyesülete, melynek javaslatára 1899. VI. 21-én a fővárosi törvényhatóság 24 ezer nszögölnyi területet szavazott meg a szana-tórium számára az akkori I. ker. Pozsonyihegy és Budakeszi között fekvő részén. A terület ingyenes biztosítása mellett a főváros vállalta az út, a közvilágítás és a vízvezeték kiépítését. A 340 m tengerszint feletti magasságon elterülő telken létesülő, 7 épületből álló intézmény alapkőletétele: 1900 XI. hó. 1901: a közadakozásból és kölcsönökből felépült Erzsébet Királyné Szanatórium már betegeket fogadott. Az intézmény a megalakulásától kezdve élen járt a gümőkor kezelésében, 1907: megkapta az „Orvos-nevelő jogosítványt”, s újabb 24 ezer nm területet a Fővárostól. A betegszám a kezdeti 400-ról közel 1000-re emelkedett. Az I. világháború alatt tovább nőtt a tbc-vel fertőzöttek száma, közöttük rendkívül sok volt a katona. Weiss Manfréd jóvoltából szá-mukra újabb pavilon létesült, melynek üzemeltetési költségeit a honvédelmi tárca vállalta. A Tanács-köztársaság idején az intézmény Erzsébet Szana-tórium néven rövid ideig fővárosi közkórházként működött. Az '20-as évek a korszerűsítés jegyében teltek, liftek, személyzeti lakások épültek. 1928: a szanatóriumban felavatták Korányi Frigyes mai napig látható szobrát. 1938: a Weiss Manfréd-épületben megkezdték a röntgenképek sémába rajzolását. 1940: tüdőgondozót létesítettek az intézmény terü-letén. A háborúban több találat érte a pavilonokat, de 1945 őszén már újra üzemelt a szanatórium. 1948: közvetlen minisztériumi irányítás alatt Állami Korányi Tüdőgyógyintézet néven működött, 1949: államosították. 1951: megalakult az Országos Korányi Tbc Intézet