Nemzeti Fotótár
Megállítjuk az időt
Kultúra - Népszokás - Húsvét
Magyarország, Bács-Kiskun, -
1959. április 2.
Kalocsai népviseletbe öltözött fiatal lányok egy húsvéti bárányt simogatnak a parasztház tornácán.
A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen.
MTI Fotó: Járai Rudolf
A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. Ezen a napon sok népszokás él. A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
Készítette: Járai Rudolf
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-807262
Fájlnév: C__JA19590402007.jpg
ICC: Nem található
Legyen a szerkesztőnk!
Ha több információt tud a képről, mint az eredeti képszöveg, ossza meg velünk!
Hasonló képek: