Budapest, 1951. szeptember A Szabadság-szobor és a Szabadság híd madártávlatból. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Kotnyek Antal
A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nő alak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magábafoglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A kommunista rezsim bukása és a szovjet „felszabadítás” átértékelése után a szoboregyüttest jelentősen átalakították és a szovjetekre való utalásokat , mint például a szobor előterében álló (kezében PPS–41 géppisztolyt tartó) 4 méter magas orosz katona szobrát is eltávolították. Az orosz katona szobrát 1956-ban már ledöntötték, de a forradalom bukása után azt a tettesekkel visszaállíttatták. Az orosz katona szobra végül 1992-ben végleg a szoborparkba került. Maga a szobor 14 méter magas, talapzatával együtt azonban 40 méter magasra emelkedik a 235 méter magas Gellért-hegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros jelentős részéből. A Szabadság híd (korábban Ferenc József híd, Fővám téri híd) Budapest egyik, 1896-ban, a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja.