Budapest, 1948. január 10. A Magyar Kommunista Párt (MKP) III. Országos Funkcionárius Értekezletén felszólal Kádár János (mikrofonnál áll), az MKP Nagybudapesti Bizottságának titkára. Az elnökségben ülnek (b-j): Gerő Ernő, Kossa István, Kovács István, Rákosi Mátyás, Révai József és Nagy Imre az MKP Politikai Bizottságának tagjai. MTI Fotó/Magyar Fotó: Rév Miklós
A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1944 októberében, a szovjet csapatok bevonulását követően újjáalakult kommunista párt volt. A pártot a Szovjetunióból hazatérő kommunisták által megalakított Központi Vezetőség hozta létre, ennek tagjai voltak Farkas Mihály, Gerő Ernő, Nagy Imre, Révai József. 1945 februárjának végén, Budapest felszabadulása után a Magyarországon illegalitásban működő Központi Bizottság is csatlakozott a kezdeményezőkhöz, és a párt főtitkára Rákosi Mátyás lett. Kádár János (1912–1989). 1956-1958-ban és 1961-1965 között miniszterelnök. 1957 februárjától az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság (MSZMP KB) első titkára (1956–1985), azt MSZMP főtitkára (1985-1988), az MSZMP elnöke (1988-1989). Gerő Ernő (1898 - 1980) kommunista politikus, miniszter. Többször volt miniszter. 1956-ban a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkára. Kossa István (1904-1965) politikus, miniszter. 1945 és 1948 között a Szakszervezeti Tanács főtitkára, 1945-től az MKP Központi Vezetőségének tagja. 1948-1963-ig több tárca minisztere. Kovács István (1911-) kommunista politikus, a párt Politikai Bizottságának tagja, a kohó és gépipari miniszter első helyettese. Rákosi Mátyás (1892-1971) államminiszter (1945-1949), miniszterelnök-helyettes.(1945-1952), miniszterelnök (1952-1953), Magyar Kommunista Párt (MKP), majd a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) főtitkára (1945-1956). A Szovjetunió csatlósaként vezette az országot, személye körül kultuszt és diktatúrát alakított ki. Révai József (1989-1959) politikus, író 1949–1953 között népművelési miniszter. Nagy Imre (1896 - 1958) agrárközgazdász, politikus. A moszkvai emigráció tagja. Hazatérte után többször miniszter és miniszterelnök (1953-1955, 1956). Az 1956-os forradalomban végül a felkelők oldalára állt. A szovjet támadás után internálták, börtönbe vetették. Koncepciós perben halálra ítélték, kivégezték (1958). 1989-ben rehabilitálták és újratemették.