Simontornya, 1981. január 20. A helyreállított simontornyai vár, melyben az állandó kiállítások mellett rendszeresen rendeznek új kiállításokat is az ásatások új leletanyagaiból. Az emeleti kiállító teremben most az egykor Szekszárd határában épített "Jeni Palánka" nevű török kiserőd feltárása során előkerült díszes kerámiákat, talpas tálakat, fegyvereket, perzsa és kínai porcelánokat mutatják be. A télen is nyitva tartó kiállítás február végéig tekinthető meg. MTI Fotó: Karáth Imre
A simontornyai vár reneszánsz műemlék, Simontornya fő látnivalója. A vár helyreállítása 1964-ben megkezdődött és 1975-ben fejeződött be, azóta látogatható, ezzel párhuzamosan folytak a régészeti feltárások. Simontornyát a török 150 éven át folyamatosan birtokolta. A török hódoltság után 1702 és 1704 között nagyszabású átalakításokkal a vár reneszánsz állapotát teljesen megváltoztatták, és erődítménnyé építették át. Az így megerősített vár a Rákóczi-szabadságharc küzdelmeinek egyik fontos támaszpontja volt. Több évi ellenállás után 1709 augusztusában az osztrákok nehéz ostrom után elfoglalták, és a védőit kivégezték, illetve bebörtönözték. 1717-ig osztrák, majd olasz csapatok tartották megszállva. Ekkor a vár katonai jellege megszűnt, tervbe és új tulajdonosa, a Styrum Limburg család vette birtokába. 1764-ben kastélyt építtettek a templom mellett, a várkastélyból kiköltöztek és uradalmi magtárnak használták. A Styrum Limburg család kihalása után Simontornya egy időre az Esterházyak birtokába került, majd 1821-től az 1860-as évekig a bécsi eredetű Sina bankárcsaládé lett, akiktől a gróf Wimpffen család örökölte. Az 1930-as években a zirci apátság vette meg, s bérbe adta a Simontornyai Bőrgyárnak. A várból bőrgyári raktár, a mellé épített félnyeregtetős toldalék épületekből szükséglakás lett.