Budapest, 1989. augusztus 20. Cserkészek állnak díszőrséget a Szent Jobb ereklyetartója mellett a Szent István király ünnepe alkalmából megtartott szentmisén a Szent István-bazilika főoltára előtt. MTI Fotó: Varga László
Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz köti. 1083. augusztus 20-án avatták szentté, ezért lett augusztus 20. Szent István napja. Szent István ősi ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította. A Szent Jobb magyar nemzeti és keresztény ereklye, amely feltételezetten Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik. A cserkészet vagy cserkészmozgalom egy önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül. Célját, alapelveit és nevelési módszereit alapítója, Lord Baden-Powell of Gilwell határozta meg 1907-ben. Magyarországon 1910-ben indult el, a Magyar Cserkészszövetséget 1912-ben hozták létre, és az 1920-ban alakult Nemzetközi Iroda alapító tagja lett. A cserkészetet 1944-ben a nyilasok oszlatták fel, majd 1948-ban a kommunisták az Úttörőszövetségbe olvasztották; 1989-ben indulhatott meg újra a cserkészmunka.