Hédervár, 1957. december 4. Takács Jánosné, a Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet pénztárosa, a zárszámadáson kifizeti Bognár István tsz-tagnak a munkaegysége után járó pénzt. MTI Fotó: Bereth Ferenc
A magyar termelőszövetkezeti mozgalomban a 70-es évek elejéig a munkavégzés teljesítményének mérője és a jövedelemelosztás módja a munkaegység volt. A tsz-tagok a munkavégzésért közvetlenül nem pénzt kaptak, hanem egy belső elszámolóegység (munkaegység) szerint kiszámították, hogy azért a bizonyos munkáért mennyi munkaegységet adnak. A feldolgozóüzemek felé forintért értékesített termékek bevételét forintban évente egyszer, zárszámadáskor kapták meg tsz-tagok. Zárszámadásig pedig részben munkaegységben, részben természetben (terményben) kapták a fizetést, és havonta csak annyi pénz kaptak, ami a mindennapi élethez szükséges volt.