Budapest, 1945. május 1. Lámpavasra akasztott, nyilas egyenruhába öltöztetett katonabábut néznek a járókelők az Andrássy út 60. előtt a május elsejei felvonuláson. A bábu feje fölé "Halál a nyilas árulókra!" feliratú táblát erősítettek. MTI Fotó/MAFIRT:
Magyarországon először ünnepelték meg hivatalosan május 1-jét. Ezen a napon szólalt meg az újra működő Magyar Rádió, és megindult rendszeres járatként a 6-os villamos a Nagykörúton. Nyilasok, nyilaskeresztesek: a mo.-i fasizmus 30-as években kialakult irányzatainak követői; nevüket jelvényükről kapták. Az 1929-1933. évi világgazdasági válság következtében az "úri", a hagyományos konzervatív jobboldali politikához igazodó magyar fasizmus mellett és részben ellenében alakult ki, jórészt a német nemzetiszocializmus ösztönzésére. A fasiszta radikalizmus legismertebb képviselője Szálasi Ferenc hivatásos katonatiszt, akinek hungarizmus-elmélete nem más, mint a magyar sovinizmusnak a fasiszta "népközösségi" elvvel kiegészített változata. Hatalomra csak Horthy Miklós 1944. okt. 15-i, háborúból való kiugrási kísérletének meghiúsítását követően jutottak. A nyilasok rémuralmának hónapjait történelmünk legsötétebb időszakai között tartjuk számon. A náci megszállók oldalán jelentős részük volt az ország hadszíntérré változtatásában, nemzeti javaink Nyugatra hurcolásában, a zsidó lakosság tömeges kiirtásában. A felszabadulást követően a nyilasokat felelősségre vonták, a Nyugatra menekült Szálasit és társait mint háborús bűnösöket hazahozták, és nyilvános bírósági tárgyalás után kivégezték.