Budapest, 1965. január 8. Tereprendezés és szintezés folyik a Budai Vár déli rondellája alatt a Várpalota egykori kerítésénél, ahol - az egykori török temető helyén - park épül, melynek egy része a Tabánig húzódik majd. MTI Fotó: Kácsor László
A Budavári nagy rondella kör alakú bástya a budai Várhegy déli lejtőjén, a budai vár egykori védműrendszerének rekonstruált része. Középkori falainak kiásásával, konzerválásával és részleges kiegészítésével az 1950-es években állították helyre. Hozzáépített kaputornyával és a szomszédos Buzogánytoronnyal együtt azóta tartozik a budai városképhez. A Tabán (németül Raitzenstadt) Budapest I. és kis részben XI. kerületének is egyik városrésze. Egykor önálló település volt, majd előbb Buda, végül Budapest városrésze lett. Az 1930-as évekig sűrűn épített egy-két szintes házak jellemezték, a 19. század–20. század fordulójára szórakozóhelyekkel, vendéglőkkel, borozókkal teli romantikus negyeddé vált. Területét az 1930-as évek elején-közepén rombolták le, a helyére álmodott új városrész azonban az időközben kitörő második világháború miatt sohasem épülhetett meg. Az ezután sokáig elhanyagolt terület nagy részét végül az 1960-as években parkosították, kis részét pedig beépítették. Tabán név alatt ma a budai Várhegy, a Gellért-hegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet szokás érteni. Valójában ehhez a városrészhez tartoznak a Gellért-hegy északi lejtőjének utcái és a Nap-hegy déli része is. Nyugat felől a Déli vasút pályája, északon a Víziváros, ill. a Krisztinaváros, valamint a közéjük ékelődő Várhegy, keletről a Duna határolja. (Eredetileg a Tabán külterülete volt az egész mai Lágymányos is.)