Budapest, 1962. október 24. Kovács János öntő felolvassa a Kennedy elnök Kuba ellenes nyilatkozata elleni tiltakozó távirat szövegét a gyár munkásainak a Láng Gépgyár öntödéjében tartott röpgyűlésen. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
A kubai rakétaválság a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti katonapolitikai konfliktus volt, amely a Kubába telepített szovjet atomrakéták miatt alakult ki. A válság 1962. október 14-én kezdődött és október 28-áig tartott. Ez volt a hidegháború talán „legforróbb” pontja, mikor a világ egy atomháború kirobbanásának szélére került. J. F. Kennedy amerikai elnök október 22-én televíziós beszédében jelentette be a négy darab kubai telepítésű szovjet atomrakéta (SS-4) felfedezését és kijelentette, hogy egy Kubából induló támadást úgy fognak venni, mintha az a Szovjetunióból indulna, és ennek megfelelően is fognak válaszolni. Emellett Kuba szigetét haditengerészeti karantén (vesztegzár), vagy pontosabban blokád (ostromzár) alá vonta, megelőzendő a további szovjet fegyverszállításokat. Láng Gépgyár (XIII. Váci út): Láng László 1868-ban alapított járműjavító műhelyéből fejlődött a magyar ipar kiemelkedő jelentőségű gyárává. A hazai erőműveket, ipari- és közlekedési vállalatokat korszerű erőgépekkel, turbinákkal, kazánokkal, dízelmotorokkal látta el. 1948-ban államosították, jelentős részben exportra dolgozott. 1990-től az Asea-Brown-Boveri (ABB) svéd-svájci multinacionális cég bevonásával ABB-Láng Kft., 2000-től Alstom Power Hungária Rt.