Budapest, 1978. április 24. Egy nő napozik a Városligeti-tónál. Háttérben a Millenniumi emlékmű és a Műcsarnok épülete. MTI Fotó: Fényes Tamás
A Városligeti-tó mai képét a millenniumi ünnepségekre alakították ki. 1896-ban a Városligetben tartott ezredéves kiállítás előkészítő munkálatai során a Rákos-patak vizét a tóba vezették, ezzel egyidejűleg feltöltötték a tónak a Nádor-szigetet körülölelő keleti mellékágát. 1908-ban a főváros lebetonoztatta a tó medrét. A tó feletti híd a milleniumi kiállításra készült el Zelinski Szilárd tervei, Korb Flóris és Giergl Kálmán kivitele szerint. A tó ma nyáron csónakázótó, télen keleti részében a Műjégpálya működik. A Millenniumi vagy Ezredéves emlékművet 1896-ban kezdték építeni, a honfoglalás ezeréves évfordulóján zajló hatalmas építészeti és városfejlesztési beruházás részeként. Tervezője és kivitelezője Zala György szobrász és Schikedanz Albert építész volt. Központjában, a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja, ahogyan a legenda szerint az államalapító Szent István király álmában megjelent. A szoboregyüttes 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el. Gábriel alakja elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is. Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezéreinek lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak és politikusainak bronzalakjai állnak.