Moszkva, 1959. szeptember 28. Uszpenszkij-székesegyház Moszkvában a Székesegyház téren. MTI Fotó: Jármai Béla
Uszpenszkij (Mária elszenderülése) székesegyház. Mária a pravoszláv egyház tanítása szerint az első földi ember, aki Krisztus jóvoltából a mennybe jut, s ezzel mintegy megnyitja az utat a halandók előtt. Így halála, melyet a nálunk használatos mennybemenetel helyett "elszenderedés"-nek neveznek, kiemelt fontosságú esemény. Ezért Oroszországban számos templom viseli ezt a nevet, többek között az ország főtemploma, mely a moszkvai Kreml főterén, a Blagovescsenszkij és az Arhangelszkij székesegyházak szomszédságában, egy azonos nevű, régebbi templom helyén áll. 1475-79-ben építette egy Aristotele Fioravanti nevű bolognai építész - aki előzőleg Mátyás király udvarában is dolgozott -, mégpedig az előírásnak megfelelően, az azonos nevű vlagyimiri székesegyház mintájára. Az öt aranyozott sisakkupolával fedett, a vlagyimirinál tágasabb és világosabb templomban tartották az uralkodók koronázási és házasságkötési szertartásait, itt hirdették ki az ország számos fontos törvényét, tettek fogadalmat az udvar és az államapparátus főemberei. Ide temetkeztek évszázadokon át az orosz pravoszláv egyház főpapjai. A templom fő ékessége a 16 m magas ikonosztáz, melynek darabjait a meghódított fejedelemségek templomaiból hozták az orosz fejedelemségeket egyesítő Moszkva főtemplomába. Így került ide a legnagyobb becsben tartott ikon, a Vlagyimiri Istenanya (Bogomátyer Vlagyimirszkaja), melynek itt most csak XV. sz-i, igen értékes másolata látható, az eredetit a Tretyakov képtárban őrzik. A székesegyház kincsei közé tartozik Rettenetes Iván faragott trónja, valamint a templomot 1812-ben istállónak használó franciáktól zsákmányolt ezüstből öntött hatalmas csillár. A templomban 1989 óta maga Moszkva és egész Oroszország pátriárkája tart időről időre liturgiát.