Budapest, 1963. január 15. Légi felvétel Budapestről, a Margitsziget és a zajló Duna látképével. Elöl a Margit híd, háttérben az Árpád híd. MTI Fotó: Járai Rudolf
Margitsziget: a 2,5 km hosszú, 96,5 hektáros Margitsziget a XIV. század óta viseli Árpád-házi Margit, IV. Béla király lánya nevét, de szerepelt Nyulak szigete, Nagyboldogasszony-sziget, Úr-sziget, Budai-sziget, Duna-sziget néven is, a XIX. században pedig Nádor- vagy Palatinus-szigetnek is nevezték. Területén működik többek között a Palatinus strandfürdő, a Nemzeti Sportuszoda és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. Margit híd: építéséről az 1870. évi X. törvénycikk rendelkezett. 1876-ra épült fel a francia Ernest Gouin francia mérnök tervei alapján, április 30-án adták át a forgalomnak. A pilléreit díszítő szobrokat a szintén francia Thabard készítette. 1944 novemberében az első pesti nyílás tisztázatlan körülmények között, a csúcsforgalomban felrobbant, a másik két nyílás is a Dunába zuhant. 1945. január 18-án a németek a három budai nyílást is felrobbantották. Az ostrom után a Ganz gyár tervei alapján építették újjá, teljes szélességében 1948. augusztus 1-jén adták át, de már 1947 novemberétől járható volt. Árpád híd: építése 1939-ben indult meg Kossalka János tervei szerint, 1950-ben nyitották meg Sztálin híd néven. 1958-tól Árpád híd.