Eger, 1951. július 18. Egyenruhás fiatalok olvassák a Szabad Népet az egri főszékesegyház előtt. MTI Fotó/MTI Fotó: Járai Rudolf
Az egri főszékesegyház vagy egri bazilika 1831–1836 között, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült, ez az egri érsekség főtemploma. Felszentelésére 1837 májusában került sor. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott, teljesen csak az 1950-es évekre készült el. Az épület főszobrásza Marco Casagrande olasz szobrász volt, aki a homlokzati Hit, Remény és Szeretet szobrot, a belső tér relifjeit és az angyal szobrokat faragta. A mellékoltárokon helyezték el a korábbi székesegyházból megmaradt Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló képeket, Kracker János Lukács alkotásait. 1832-ben a bécsi Josef Danhauser festette a Szent János olajba főzését ábrázoló oltárképet. 1910-re készült el a szentély, az 1950-es években Takács István mezőkövesdi festőművész festette ki a kupolát a Jelenések könyvét ábrázoló freskóval és a hátsó boltozatot egy sajátos hitvallás megjelenítésével. A kép azt ábrázolja, hogy ahogy a történelem folyamán mindig, az egyház az 1950-es években is hű marad Rómához.