Budapest, 1952. november 18. Rózsa Andrásné tanítónő, a VII. Országos Békekongresszus küldötte egy iskolás kislánynak segít az abakusz (golyós számolótábla) használatában. MTI Fotó/Magyar Fotó: Molnár Edit
Az abakusz ókori (valószínűleg mezopotámiai) eredetű egyszerű számolási segédeszköz. Rudakon, drótokon vagy hornyokban ide-oda mozgatható golyókat tartalmaz. Az egy-egy rúdon lévő golyók helyzete egy-egy számjegyet, a rudak egy-egy helyiértéket jelentenek. Így egy hatsoros (hat rudat tartalmazó) abakuszon a legnagyobb ábrázolható szám a 999 999. Az összeadás és a kivonás igen egyszerűen és gyorsan elvégezhető abakusszal, a szorzás és az osztás sokkal körülményesebb. Az abakusznak igen nagy előnye, hogy az analfabéták is tudtak vele számolni. A legrégebbi megoldás az volt, hogy egyszerűen a földre húztak néhány vonást az alkalmi számolás céljára. Hérodotosz leírása szerint már az egyiptomiak használtak ilyet. Nem szabad lebecsülni az abakusz hatékonyságát. 1946 november 12-én mérte össze erejét a japán Macuzaki, aki szorobánt használt, és az amerikai Wood, aki elektromechanikus számológéppel dolgozott. Azonos számolási feladatokat kellett megoldaniuk. Mindegyik feladatot Macuzaki oldatta meg rövidebb idő alatt. Országos Béketanács: 1949. június 18-án indult el Magyarországon a Megvédjük a békét! elnevezésű mozgalom, ennek országos tanácsa 1950. november 4-én alakult Országos Béketanáccsá. A mozgalom integrálta a papi békemozgalmat is. A következő évben megjelent nemzetközi békefelhívásokat jószerivel az egész magyar társadalom aláírta. A magyar békemozgalmat az Országos Béketanács határozatai alapján a Hazafias Népfront helyi bizottságai, illetve a szakszervezetek szervezték. Az Országos Béketanács két ülése között a tagjaiból választott elnökség állt a mozgalom élén. Az 1980-as években mindinkább elveszítette politikai jelentőségét.