Magyarország, 1960. március 24. A Magyar Televízió operatőre forgat a TV Híradó számára egy esemény helyszínén. MTI Fotó: Marosi László
A Magyar Televízió születésének hivatalos dátuma 1957. május 1. Ekkor a Cambridge-i PYE cégtől vásárolt első és egyetlen közvetítő kocsival, négy kamerával, szuperortikon rendszerrel működő mikrohullámú adóval, rádiós kölcsönkért riporterekkel közvetítették a budapesti Hősök teréről egymillió ember felvonulását, politikai nagygyűlését és Kádár János beszédét. Kezdetben hetente háromszor volt kísérleti műsor. A budapesti Szabadság-hegyen felépült az első adótorony, amelynek hatósugara körülbelül 30 km volt. 1957 májusában Matúz Józsefné megbízást kapott a magyar televíziózás első hírműsorainak szerkesztésére. Ez volt a Képes Híradó, melyet kezdetben hetente egyszer, keddenként, majd hetente kétszer-háromszor sugároztak. A műsor 1958 áprilisában felvette a Televízió Híradója nevet. 1959-ben készült az első mozgó TV-híradó főcím. 1960 januárjában már rögzített 19.30-as kezdéssel minden hétköznapi adásnapon jelentkezett a Televízió Híradója. Ezek a híradók még nagyon hasonlítottak a Filmhíradóra. Műsorvezető helyett mozgóképpel illusztrált alámondott bemondói szövegekből álltak. 1964 márciusában a fél 8-as fő Híradó mellett megjelent a késő esti híradó, ebben már élő szóban is elhangzottak friss hírek. 1970 októberétől a felújított III-as stúdióból új díszletben, két újságíró műsorvezetővel, hírolvasó bemondóval, külön sportújságíróval jelentkezett a TV Híradó. Ekkortól hangzanak el hírmagyarázatok, kommentárok élő szóban, hazai és külföldi témákban egyaránt.