Debrecen, 1989. július 26. Romániai menekült nők keverőtárcsás mosógéppel mosnak a bölcsődéből kialakított debreceni átmeneti szálláson, ahol tavasz óta szinte folyamatosan 100, néhány napja pedig 150 személy tartózkodik. A zsúfoltság miatt a Hajdú-Bihar Megyei Tanács sürgeti a hajdúszoboszlói befogadó állomás szeptember 15-re tervezett megnyitásának előrehozatalát. Hajdú-Biharban eddig 4673-an kaptak tartózkodási engedélyt. MTI Fotó: Oláh Tibor
Az 1986-1989 időszakban több tízezren hagyták el Romániát a romániai magyarságot sújtó központi intézkedések miatt. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államelnök 1988-ban meghirdette a település-szisztematizálási tervét, melyek során számos falut felszámoltak, a nagyobb városok törénelmi magjait pedig eltüntették (pld. Szatmárnémeti, Zilah, Csíkszereda, stb.). Ez ellen Budapesten 40-50 ezren tüntettek. Nacionalista és soviniszta politikára hivatkozva 1988-ban Ceausescu bezáratta a kolozsvári magyar konzulátust, mely sok évig egyetlen információ forrás volt a romániai magyarságról. 1988. augusztus 28-án Aradra utazott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, hogy találkozzék Nicolae Ceauşescuval, ám tárgyalásaik nem hoztak eredményt. 1989-ben Magyarország és további hat állam kérték az ENSZ közbelépését az emberi jogok betartásáról Romániában. Magyarországon menekülteket befogadó állomásokat rendeztek be a határmenti nagyobb településeken, majd a Nagy Imre újratemetését követő napon nagyszabású, a romániai magyarokat támogató tüntetésre került sor, melyet a román pártvezetés románellenesnek és szocialista-ellenesnek minősített.