Budapest, 1957. június 25. Budapest látképe a Clark Ádám térrel és a Dunával a Budai Várból fényképezve. A háttérben a Kossuth híd és a Margit híd. MTI Fotó: Horling Róbert
Clark Ádám tér: a Lánchíd építésével kapcsolatban a Fő u. és a Várhegy között, a hídépítési munkák területeként keletkezett, majd a híd megnyitásával térré bővült. Előbb Lánchíd tér, az 1861-ben megnyílt Budai Népszínházról Népszínház, ill. az Alagútról Alagút tér. 1912-ben nevezték el a híd építőjéről. Itt áll a magyar országutak 0 km-t jelző szoborköve. 1932-ben állították fel Körmendi Frim Jenő Madonnát ábrázoló márványszobrát, 1953-ban Molnár László férfialakjára cserélték le, majd 1975-ben állították fel Borsos Miklós 0-t ábrázoló alkotását. Margit híd: építéséről az 1870. évi X. törvénycikk rendelkezett. 1876-ra épült fel a francia Ernest Gouin francia mérnök tervei alapján, április 30-án adták át a forgalomnak. A pilléreit díszítő szobrokat a szintén francia Thabard készítette. 1944 novemberében az első pesti nyílás tisztázatlan körülmények között, a csúcsforgalomban felrobbant, a másik két nyílás is a Dunába zuhant. 1945. január 18-án a németek a három budai nyílást is felrobbantották. Az ostrom után a Ganz gyár tervei alapján építették újjá, teljes szélességében 1948. augusztus 1-jén adták át, de már 1947 novemberétől járható volt. Kossuth híd: a második világháborúban felrobbantott budapesti Duna-hidak részbeni pótlására felépített, a Kossuth és Batthyány tér közötti egykori ún. félállandó híd. Mistéth Endre tervei alapján épült, a forgalom előtt 1946 januárjában nyitották meg. 1946. augusztus 20-ig, a Szabadság híd megnyitásáig az egyetlen budapesti híd volt. 1957-ben forgalmon kívül helyezték, majd 1960-ban lebontották.