Hasszi Messzaud, 1968. január 22. Petróleum kutak, korszerű technika, évezredes városok és nomád élet a Szaharában. Algéria legnagyobb kincsesbányája a Szahara. A sivatagi petróleum kutak sokmillió tonna kőolajat adnak az országnak. A petróleum nyomában betör a Szaharába a korszerű technika, az eddigi lakatlan vidékeken modern kőolajfeldolgozó üzemek, új városok, mesterséges oázisok létesülnek. Alig néhányszáz kilométerre a petróleum bázistól terül el a moabiták földje. A legszigorúbb mohamedán hitet követő nép több mint ezer esztendeje él itt teljesen zárt egységben. Az oázisok környékén dombokra épült városaik festőien illeszkednek a Szahara végtelen homok és kőtengerébe. Lakosaik jómódú kereskedők, ők tartják kezükben az algériai szatócskereskedelem nagy részét. A homok és kősivatagban is élnek nomád törzsek, akik a sovány sivatagi füvön legeltetik teve és juhnyájaikat. 59- Tevék a sivatagban. 60-63- Tevehajcsár portré. 64-65- Tevehajcsárok. 66- Sivatagi részlet. 67-70- Útjelző táblák a sivatagban. 71-72- Sivatagi részlet. 73-74- Út a sivatagban. MTI Fotó: Fényes Tamás