Budapest, 1954. április 23. A Fővárosi Tanács és a kitüntetett termelőszövetkezetek képviselői a Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága Mezőgazdasági Osztálya által a legjobb növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek adományozott zászlókkal és ajándéktárgyakkal a Városházán. MTI Fotó/Magyar Fotó: Bartal Ferenc
Városháza (Budapest): A Központi Városháza barokk palotája eredetileg katonai kórház céljára épült és rokkantak palotája (Invalidus-ház) néven volt ismert. Az Invalidus-házat Széchényi György esztergomi érsek adományából III. Károly császár rendeletére építették. Az építkezés 1716-ban kezdődött, Fortunato de Prati kamarai mérnök és Anton Erhard Martinelli építőmester vezetésével. A Városház utcai épületszárny 1747-re készült el. 1783-ban gránátoskaszárnyává alakították át és az alapítójáról, III. Károlyról (1711-1740) Károly-kaszárnyának nevezték el. Az épületet a főváros 1894-ben városháza céljára megvásárolta és Hegedűs Ármin építésszel hivatal céljaira átalakíttatta. Termelőszövetkezet (Tsz); Termelőszövetkezeti Csoport (Tszcs): Mezőgazdasági üzemformák neve. Háromféle termelőszövetkezet volt. Az első típus a tulajdonképpeni Tszcs (termelőszövetkezeti csoport) jellemzője, hogy a tagok a legfontosabb talajelőkészítési munkákat együttesen, egyéni munkával, közös táblán, vetésforgóval végezték el. A második fejlettebb, de a legkevésbé népszerű típust az jellemezte, hogy az egyéni munkával, de közösségben, táblásan megművelt föld terményeit átlag szerint osztották el maguk között. A harmadik típus a tulajdonképpeni Tsz (termelőszövetkezet), az a szocialista szövetkezeti forma, amelyben a beadott javaktól függetlenül, egyedül a közösen végzett munka arányában részesültek jövedelemben a tagok.