Budapest, 1954. április 26. Látogatók pihennek a Margitszigeten a Casino kávézó közelében. Balra a pesti Duna-part az újlipótvárosi Palatinus-házakkal, távolabb a Parlament épülete. MTI Fotó/Magyar Fotó: Zinner Erzsébet
A Margit-sziget a Duna egyik szigete Budapestnél. Közigazgatásilag Budapest XIII. kerületéhez tartozik, és Margitsziget néven Budapest egyik városrészét alkotja. Nevét a 14. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században. Nyulak szigete, Nagyboldogasszony-sziget, Úr-sziget, Budai-sziget, Duna-sziget néven is, a XIX. században pedig Nádor- vagy Palatinus-sziget néven is ismert volt. A Pozsonyi út és a pesti felső rakpart között épültek meg 1911-ben a Palatinus-házak néven ismert lakóházak. Az elnevezés onnan származik, hogy az épületek azokon a telkeken állnak, melyeket a nádori család a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa létrehozásakor kapott a tőlük köztulajdonba vett Margit-szigetért cserébe. (A palatinus szó nádort jelent latinul.) A terület a 19. század közepén még a Duna homokos lapospartja volt, akkor a partvonal a mai Pozsonyi út vonalában húzódott. A terület a Reitter Ferenc vezetésével folyó pesti folyamszabályozási munkák eredményeképp vált beépíthetővé, melynek keretében feltöltötték a Lipótváros parti területeit és kiépítették a mai rakpartokat.