Eger, 1990. szeptember 7. Az egri líceum épülete, amely helyet ad a Főegyházmegyei Könyvtárnak. MTI Fotó: H. Szabó Sándor
A líceumot Barkóczy Ferenc püspök kezdte építtetni 1761-ben, mert ebben az épületben kívánta elhelyezni az általa alapítani kívánt egri egyetemet (universitast). Az első tervező Josef Ignaz Gerl volt. Miután Barkóczy esztergomi hercegprímás lett, őt a püspöki székben 1762. június 29-én Eszterházy Károly követte. Elődje terveit örömmel üdvözölte, és utasította az építészt, hogy az eredetileg földszintesnek szánt épület helyett egyemeleteset tervezzen — ebben a(z 1763 márciusában elkészült) változatban már a csillagász torony és a könyvtár is szerepelt. A könyvtártermet Eszterházy Károly eredetileg egyetemi könyvtárnak szánta; megbízottai több európai nagyvárosban vásároltak számára könyveket. Mivel az egyetem alapítását sem Mária Terézia, sem utóda, II. József nem engedélyezte, az összegyűjtött könyveket az egyházmegye könyvtárába sorolta, és a teremben végül ezt az intézményt helyezte el. Az állványzat felállítása (1780) után itt helyezték el az összegyűjtött könyveket, de a gyűjtemény még több mint egy évtizeden át zárt maradt. Ez alatt Eszterházy az értékesebb köteteket különféle, a bútorzattal harmonizáló színű állatbőrökbe köttette. Magyarország második nyilvános könyvtárát 1793. december 28-án, 16 000 kötettel nyitották meg. 1959 óta a könyvtár használja a kápolna termét is.