Budapest, 1990. január 11. Morvai Ferenc, a Megamorv-Petőfi Bizottság elnöke a hazahozott csontmintákat tartja a kezében a Moszkvából hazatérő MTA-Megamorv Petőfi Bizottság rögtönzött sajtótájékoztatóján a Ferihegyi repülőtéren. MTI Fotó: Kleb Attila
A Magyar Tudományos Akadémia 1990 januárjában tett bejelentése szerint az MTA és a szovjet tudományos akadémia szakembereinek Moszkvában elvégzett vizsgálatai egyelőre nem igazolják a Megamorv-Petőfi Bizottság feltételezését, amely szerint a burját Barguzin falu temetőjében megtalálták Petőfi Sándor maradványait: a vizsgálatok szerint ugyanis a barguzini lelet egy száz évnél nem régebben eltemetett női holttest maradványainak tekinthető. 1991 tavaszán új, akadémiai Petőfi Bizottság alakult Bökönyi Sándor akadémikus vezetésével. A csontmaradványokat később az Amerikai Egyesült Államokba szállították további vizsgálatokra, ahol az amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete két alkalommal elvégzett, valamint a Pennsylvania Egyetem egyszeri DNS-vizsgálata a barguzini csontmaradványt 1890-1950 között eltemetett nőként határozta meg. A Magyar Tudományos Akadémia szakmai bizottsága a fentiek alapján javasolta: az MTA az úgynevezett Petőfi-kérdést tudományos szempontból tekintse lezártnak.