Makó, 1957. szeptember 30. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Kereskedelmi Vállalat makói kirendeltségén a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) női tagjai kézzel válogatják az exportra szánt vöröshagymákat. MTI Fotó: Urbán Nándor
A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) a magyar kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezete volt 1957 és 1989 között. Makói hagyma: A makói hagyma világhírű története 1888-ban kezdődik, amikor a brüsszeli világkiállításon díjat nyert, amit a Makó környéki megfelelő talajnak és klímának köszönhet. A város környéki hagymatermesztés több évszázados múltra tekint vissza, ismeretes ugyanis, hogy II. Ulászló király az 1510. évi pestis járvány elől menekülve a Makótól tíz kilométerre eső Csanád várába menekült, és a környéken termő hagymával kúrálta magát. A török hódoltság utáni időkben 1755-ben egy szomszéd megyei földesúr az akkori Csanád vármegyéből szerezte be vöröshagyma szükségletét. A 18. század második felében a megyét kötelezték a katonaság ellátására, hogy harcok esetén nagyobb mennyiségű vörös- és fokhagymáról gondoskodjék, a hagymatermesztés így egyre nagyobb méreteket öltött. Makó 1883-ban a vasútnak köszönhetően képessé válik a könnyebb és gyorsabb áruszállításra, így terményei már sikerrel juthatnak külföldre is, éhhez nagyban hozzájárult az 1883-as bécsi, és az 1888-as brüsszeli kiállítás. A második világháború után a hagymatermesztést becsatolták az állami termelésbe, 1949-ben a házi hagymatermesztés betiltásával vette kezdetét. Az állami termesztés eleinte kézi formában történt, amit azután 1968-ban gépesítettek. Erdei Ferenc irányításával 27 témakörben kutatások indultak a termesztéssel kapcsolatban 1970-1980 között, a kutatásoknak köszönhetően a növény termesztése hatékonyabbá vált. 1989-ben megalakult a Hagyma Egyesülés, amely 1992-től – makói központtal- Hagyma Terméktanács néven egyesületként működik.