Budapest, 1954. augusztus 31. Hadik András-szobor a budai várnegyedben a Szentháromság utca - Úri utca sarkán. Háttérben a Mátyás-templom (b) és a régi budai városháza. MTI Fotó/Magyar Fotó: Vadas Ernő
Hadik András huszártábornok, császári tábornagy szobrát 1937. április 29-én avatták fel, készítője ifj. Vastagh György. A Mátyás- vagy Nagyboldogasszony-templom első említése 1247-ből való. 1873 és 1896 között Schulek Frigyes vezetésével restaurálták, illetve részben átépítették neogótikus stílusban. A II. világháború alatt súlyos károk érték, 1970-re építették teljesen újjá. A XIX. század óta Koronázó főtemplomként is említik, azonban csak három királyunkat: Károly Róbertet (1308), I. Ferenc Józsefet (1867) és IV. Károlyt (1916) koronázták itt. A régi budai városháza egyemeletes barokk stílusú műemlék épület. Kisebb középkori lakóházak maradványain 1702-ben (más források szerint már 1692-ben) kezdték építeni Venerio Ceresola itáliai építőmester vezetésével, aki a budai kőművesek céhét alapította. A budai magisztrátus 1710. június 6-án tartotta meg benne első ülését. 1714-ben Johann Hölbling az emeleten kis kápolnát épített. Néhány évtizeddel később Nepauer Máté tervei szerint és irányításával kibővítették, mai formáját 1770-74 között nyerte el. Budapest 1944–1945-ös ostroma idején súlyosan megrongálódott, tetőzete beszakadt, nyugati szárnya leomlott. A teljes helyreállítás során (1950–1952) többek között új kapuszárnyakat készítettek, restaurálták, illetve részben újrafaragták a leomlott nyugati sarokerkélyt és az ablakok kőkereteit. 1873-tól 1944-ig a főváros I. kerületének elöljárósága működött falai között. Később Vármúzeum, majd a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tulajdona lett. 1992 óta egy felsőfokú, doktorális és posztdoktorális szintű tanulmányok folytatására létrehozott nemzetközi intézmény, a Collegium Budapest használatában van.