Gödöllő, 1959. április 23. Benedek Jánosné (b) és Dobák Magdolna (j) a Gödöllői Agrártudományi Egyetem újonnan létesített izotóp laboratóriumának munkatársai állnak Róna József szobrász alkotásánál, Kálmán herceg lovasszobránál az egyetem parkjában. MTI Fotó: Tormai Andor
A Magyar Agrártudományi Egyetem 1950-től több lépésben átköltözött Gödöllőre, a Premontrei Rend időközben megszüntetett Szent Norbert Gimnáziumának épületébe. 1951-től 1956-ig a nagyüzemi termelési ágazatok igényei szerint (növénytermesztés, állattenyésztés, ökonómia) több kar működött egymás mellett, majd 1957-ben a karok egyesültek Gödöllői Agrártudományi Egyetem néven. Több mint félévszázados fejlődésének eredményeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem az ország legnagyobb agrárfelsőoktatási és kutatási intézményévé vált és meghatározó szerepet játszott a hazai agárkutatások számos ágazatában. 2000. január 1-jén alapító tagja a Szent István Egyetemnek. Árpádházi Kálmán (1208 – Zágráb, 1241. május) magyar királyi herceg és Halics királya, II. András magyar király és Gertrudis meráni hercegnő másodszülött fia, IV. Béla és Árpád-házi Szent Erzsébet testvére, a muhi csata hősi halottja. Szobra bronzból készült, 1931. szept. 27-én állították fel az egykori premontrei rendház előtt. Kálmán herceg (1208-1241) jó viszonyt ápolt a szerzetesekkel és a gödöllői rendház alapítása is többek között a Kálmán hercegtől kapott birtokok jövedelméből valósulhatott meg. Róna József (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász. Főleg köztéri szobrokat, műemlékeket, nagyobb épületekre díszítő elemeket készített.