A helyzet rögzítése után felszedik a csontokat a feltárt sírból a régészek a szarvasi ásatáson, ahol Juhász Irén régész irányításával avarkori temető feltárásán dolgoznak. Két hónapnyi munka után még 60-70 sír vár feltárásra az iu. 600-800 közötti temetkezési helyen.
A szarvasi rovásfeliratot 1983. április 27-ikén Juhász Irén, a Szarvasi Múzeum régésze fedezte fel Szarvas határában. A felirat egy csontból faragott tűtartón olvasható, amely kárpát-medencei rovással készült és Vékony Gábor régész fejtette meg először. Ez egy mágikus feliratot tartalmaz a késő avar korszakból (700-791). Többek között Róna-Tas András, Bálint Csanád és Vásáry István szerint a szarvasi csont tűtartó feliratának karakterei azonosak a nagyszentmiklósi kincs felirataiéval, ami egyébként 100 km-re található Szarvastól, ahogy azt Róna-Tas megjegyezte. Róna-Tas András fejtette meg a Szarvasi-nagyszentmiklósi Rovásírást, amelyet török nyelven karcoltak a tűtartóba. A felirat azt bizonyítja, hogy a Kárpát-medencében egy jelentős, írással is rendelkező török népcsoport élt. A tűtartó jelentősége felbecsülhetetlen, mert hozzájárult múltunk, nemzeti önismeretünk gazdagításához.