Makó, 1956. március 9. Tihanyi Eleonóra, az ország első selyemhernyó-tenyésztő szakcsoportjának tagja a selyemhernyó-tenyésztés előnyeit magyarázza Kádas Miklósnak, Kiss Pálnak, a selyemgubó-szakcsoport vezetőjének, Kadnár Albertnek, Doksa Erzsébetnek és Béres Máriának a makói fmsz (földműves szövetkezet) irodájában. MTI Fotó/Magyar Fotó: Bereth Ferenc
Az ötvenes évek elején a falvak ellátása a területi alapon szervezett földműves-szövetkezetek (az áfészek jogelődjei) feladata lett, amelyek eszközei kezdetben túlnyomórészt az államosítással párhuzamosan átszervezett szövetkezeti kereskedelemből származtak. Az összevonások következtében egy faluban csak egy földműves-szövetkezet működött, s gyakori volt a szomszédos települések szövetkezeteinek összevonása is. E szervezetek irányítását a Szövosz végezte. A Szövosz ugyan elvileg társadalmi szervezet volt, gyakorlatilag azonban egy középirányító szervezetre jellemző feladatokat látott el.