Szeged, 1959. március 30. Munkások építik a színpadot a Szegedi Szabadtéri Játékokra a Dóm téren, háttérben a Fogadalmi templom. MTI Fotó: Tóth Béla
A szegedi Fogadalmi templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi templom. Szeged arculatának a legkarakteresebb építménye, amely a 20. században képviselt egyházi építészetünk egyik legimpozánsabb alkotása. A csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi Egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. Köré épült a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával 1929-1932-ben. A tér a Szegedi Szabadtéri Játékok helyszíne 1931 óta. Árkádjai alatt a Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) áll a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjaival. A költő Juhász Gyula és a rendező Hont Ferenc az 1920-as évek második felében vetették fel, hogy legyen Szeged egy nagy kulturális rendezvénysorozat otthona. A Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását 1931. június 13-án rendezték. 1939 nyarától két évtizedre megszűnt a rendezvény, 1959-ben indult újra, de Hont Ferencet sem a szervezésbe, sem a műsorpolitika kialakításába nem vonták be. Egy-egy nyár programját általában egy dráma és több zenés produkció - opera, balett, zenekari hangverseny - alkotja, ezek között helyet kaptak a musicalek és rockoperák is.