Budapest, 1990. november 3. Dr. Korinek László államtitkár mond beszédet a Magyar Kolping Szövetség megalakulása tiszteletére rendezett ünnepségen a József Attila Gimnázium dísztermében. Mellette Géhl Gusztáv, a Kolping szervezet országos gazdasági vezetője (b2), Bolbericz Pál apát, a Hittudományi Egyetem tanára (b3) és Heinrich Festing, a Kolping szervezet nemzetközi vezetője (b4). MTI Fotó: Demecs Zsolt
A német Adolph Kolping által 150 éve elindított mozgalom lényege, hogy közösségi keretet ad a hívő embereknek, életkortól, társadalmi rangtól, iskolai végzettségtől függetlenül. A tagok mintaszerű családi környezetben óvják és segítik egymást, s a Családot a keresztény hit, a cselekvés tartja össze. A Kolping-Család jellegzetes tevékenységei közé sorolható a nyelvtanfolyamok rendezése, szakmai átképzések szervezése, gondoskodás öregekről, betegekről, közös utazások, zarándoklatok szervezése valamint a kézművesség ápolása és fejlesztése. Mivel a Kolping Mozgalom német alapítású, ezért először a németnyelvű országokban terjedt el. Hazánkban 1856-ban Kolping személyesen alapította meg az első egyesületet Budapesten. A hét iparoslegénnyel elindult mozgalom mára teljesen nemzetközivé vált,32 országban, összesen 380 ezer taggal működik. Az egyes Kolping-Családok egyházmegyei és országos szövetségekbe tömörülnek, a mozgalom központja pedig Kölnben van. A vezetőséget, köztük az egyházi és a világi elnököt is mindenütt a tagság választja meg, demokratikus úton. A nyolc család-közösséget számláló Magyar Kolping Szövetség tisztségviselőit is egy 26 fős küldöttközgyűlés jelölte ki; a világi elnök Korinek László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, az egyházi vezető pedig Bolbericz Pál apát, a Hittudományi Egyetem tanára lett. (MTI)