Budapest, 1988. június 12. A munkásőrség országos tanácskozásának szünetében Grósz Károly (j), a Minisztertanács elnöke, Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka (b2) és Lukács János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Bizottságának tagja (b3) beszélget. Balra Tóth Gyula fotóriporter (b). MTI Fotó: H. Szabó Sándor
A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az 1957/17. törvényerejű rendelettel létrehozta a munkásőrséget, amely a karhatalmi egységeket volt hivatott felváltani. Közvetlenül az MSZMP-nek alárendelve működött mint fegyveres testület. Bár soha nem vetették be, jelentős szerepe volt a „puha diktatúra” fenntartásában, a „belső ellenség” felkutatásában. 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott. Grósz Károly (1930-1996) politikus, a Minisztertanács elnöke (1987-1988), a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának főtitkára (1988-1989). Borbély Sándor (Nagybun, 1931. december 12. – Budapest, 1998. november 27) 1955-ben a Szovjetunióban Komszomol iskolát végzett, hazatérése után a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek DISZ bizottsága első titkára. 1956. decemberében az MSZMP Ifjúsági Bizottság, majd a KISZ szervező bizottság tagja, majd 1957-től a KISZ KB titkára, később a KISZ budapesti első titkára volt. 1970-ben megbízták az MSZMP Csepel Vasművek pártbizottságának első titkári munkájával. 1970. november 28-ától az MSZMP Központi Bizottság tagja. A Munkásőrség országos parancsnoka (1980-1989). Lukács János (Püspökszenterzsébet, 1935. január 29.-) politikus. 1975-től Pécs városi MSZMP első titkár. 1980. március 8-ától 1987. július 1-éig Baranya megyei első titkár. Az MSZMP XII. kongresszuson, 1980-ban a KB Pártépítési Munkaközösség, 1985. március 18-án a Központi Bizottság tagja lett.