Pécs, 1954. november 14. A Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház főhajója, középen a baldachinos Szent Kereszt-főoltárral. MTI Fotó/Magyar Fotó: Seidner Zoltán
A Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház: A Pécs óvárosában található bazilika elődje a Szent István király idejében épült szentélyt, egy római kori temető helyén. A dóm külseje több évszázad stílusjegyeit hordozza magán, a mai, neoromán formáját 1882–1891 között nyerte el. Legjelentősebb átalakítása a templom 1831-ig tartó helyreállítása során keletkezett, mikor klasszicista és romantikus elemekből álló kulisszafalakat emeltek köré, Pollack Mihály tervei alapján. 1877-ben Dulánszky Nándor megyéspüspök felkérte Friedrich von Schmidt osztrák építészt, hogy a millenniumra készülve tervezze át a templomot úgy, hogy tömegében, alaprajzában és részleteiben az Árpád-kori székesegyházra hasonlítson. Az újjáépített dómot 1891-ben szentelték fel. A templom belső tere háromhajós, a főhajó központjában a gazdagon díszített, baldachinos Szent Kereszt-főoltár áll, amelyet Népoltárnak is neveznek. A barokk főoltár 1741-ben Krail János tervei alapján készült. A bazilika újjáépítésekor a Szent Kereszt-főoltár rekonstrukcióját Zala György szobrászművész készítette, aki emellett a dóm mintegy négyszázhatvan románkori figuráját állította helyre. A Népoltár előlapján a megfeszített Krisztus domborműve látható, két oldalán Szűz Mária és Mária Magdolna, valamint két térdeplő angyal. A dombormű alatt szentségtartó tabernákulum és oltárasztal áll. A szentélyben az Ószövetség és Újszövetség főbb eseményeit ábrázolják a freskók, a mellékhajók falain pedig Szent Péter és Pál apostol életének jelenetei láthatók. A mennyezeten, tizenhárom, egyenként 4x4 méteres kazettában Keresztelő Szent János és a 12 apostol képe került ábrázolásra, a többi kazettában pedig a keresztény vallás 54 szentje látható.