Budapest, 1959. szeptember 9. Pősz József és Pősz Józsefné szájharmonika művészek Dr. Salamon Zoltán zongoraművész (k) kíséretében gyakorolnak az ausztriai Innsbruckban megrendezésre kerülő szájharmonika világversenyre. MTI Fotó: Petrovits László
Pősz Józsefné született Bakai Klára. Magyarországon a szájharmonikázás a második világháború előtt vált különösen népszerűvé. Elsősorban a cserkészmozgalmon belül működtek szervezett keretek között amatőr csoportok. Az első harmonikás felvétel kb. 1940-ből maradt ránk. Ez a felvétel Pősz József Szláv Rapszódia című két szájharmonikára írott szerzeménye, amelyet feleségével (Bakai Klára) adnak elő. Több, mint 50 éve nem volt újra publikálva, így nevét nem jegyezte meg az utókor, pedig mint szájharmonikás zenész igen jelentős hangszertudást birtokolt. Ez az egyetlen Pősz József felvétel a Harponic Movements című lemezre került rá. A világháborút követő időszakban a szájharmonika-zenekarok élték fénykorukat. Az 1970-es években a hangszer zenei alkalmazása törésszerűen háttérbe szorult, inkább csak popzenei előadók, szólisták lemezén hallható, egy-egy számban. A szájharmonikázásnak új lendületet adott az 1980-as évek első felében kibontakozó „blueskocsma-mozgalom", illetve a blues műfaj magyarországi elterjedése. A Magyar Szájharmonikás Szövetséget 1997-ben alapították, ez az ország harmonikásainak hivatalos szervezete.