Budapest, 1965. január 14. Hampel Jánosné, a felszabadulási munkaverseny egyik kezdeményezője a fonalakat igazítja a csévélőgépen a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban. MTI Fotó: Bara István
Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár: 1922-ben egy lipcsei cég alapította Magyarország első fésűsfonalat és fésűsszövetet előállító gyáraként. A vállalat a II. vh. után a potsdami szerződés alapján a Szovjetunió tulajdonába került, majd 1953-ban a magyar állam vette át. 1963-ban beolvasztották a Kistarcsai fonógyárat. 1990-1991-ben a vállalat több kft.-vé alakult át. Munkaverseny: Magyarországon az 1950-es években szovjet mintára szinte folyamatosak voltak a munkaversenyek az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A mennyiség hajszolása legtöbbször a minőség romlását eredményezte. Leginkább a fontos ünnepek (április 4., november 7. stb.), a vezetők születésnapja adott alkalmat munkaversenyekre. Országos munkaverseny kampányt indítottak pl. Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából 1952. január 17-re, illetve országgyűlési választások előtt is. A versenyen kiválóan, a normát több száz vagy ezer százalékkal túlteljesítő dolgozókat élmunkásoknak, sztahanovistáknak nevezték. A munkaversenyek a norma szigorításának is fontos eszközei voltak. A szocializmus későbbi szakaszában (1960-as, 1970-es évek) a munkaversenyek szocialista brigádverseny formájában zajlottak, amelyek már nemcsak a termelékenység növelésére irányultak, hanem az ideológiai és kulturális képzésre is.