A Herendi Porcelángyár dolgozói sorjázással eltávolítják a felesleget a kiégetett és megszáradt porcelán figurákról az üzem figura műhelyében.
Herendi Porcelángyár: A Herendi Porcelánmanufaktúra őse Stingl Vince keménycserép műhelye volt, amelyet 1826-ban nyitott meg Herenden. Az anyagi nehézségek miatt 1839-ben a tőkeerős Fischer Mór vette meg a kis műhelyt, s attól kezdve csak porcelán készült Herenden. A Herendi Porcelánmanufaktúra többek között elnyerte a császári és a királyi udvari szállító címet. A magyar arisztokrácia szinte kizárólag Herenden rendelte meg töredékes porcelánkészleteinek kiegészítését. Az időszak világkiállításain (London, Párizs, Bécs, majd St. Louis) a herendi porcelángyár temékei sorra nyerték az aranyérmeket. 1897-ben állami támogatással megindult a gyárban a tanoncképzés. 1929-től alkalmazták az első művészeti tanácsadót, Telcs Edét. Bevezetnek egy addig csak elvétve érintett területet: a kisplasztikák készítését. Állatszobrok, zsáner figurák mellett magyaros és vallásos tárgyú kisplasztikák sokaságát tervezik a gyár alkalmazottai és a szerződtetett iparművészek, szobrászok. A második világháború után, 1948-ban a porcelángyárat államosították, a magyarországi kerámiagyárakat egyesítő Finomkerámiaipari Művek (FIM) tagvállalataként működött tovább. 1964-ben megnyílik a Herendi Porcelánmúzeum. 1981-ben Herend önálló vállalattá alakult. 1985-ben a manufaktúra tervezőművészei megalakítják a Herend Studiót, s modern tervezéseikkel komoly szakmai sikereket érnek el a következő években. 1992-ben a Herendi Porcelángyár jogutódaként megalakult a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., melynek tulajdonosi szerkezete egyedülálló, hiszen a magyar állam 25%-a mellett a munkavállalóké a részvények 75%-a.