Budapest, 1905. A Szent István Bazilika főoltára. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Reprodukció
Budapest legnagyobb, az ország rangban második temploma a Szent István-bazilika. Hild József, Ybl Miklós majd Kauser József építette neoreneszánsz és klasszicista stílusban. Itt őrzik István király jobbját. Lipótváros korábbi plébániatemploma 1817-ben épült Zitterbarth János kezdeményezésére. 1849-ben ez a templom jelentősen megrongálódott. A helyén álló bazilika építését (a Belső-Lipótváros legtöbb házát is tervező) Hild József elképzelései alapján 1851-ben kezdték el. A mester 1867-ben bekövetkezett halála után Ybl Miklós tervei alapján folytatták a munkát. Hild klasszicista koncepcióját Ybl szerencsésen társította a maga neoreneszánsz ízlésben fogant elképzeléseivel. Az ő halála után, 1891-ben Kauser József vette át a belső terek kialakítását, és ő fejezte be végül a nagy munkát 1905-ben. 1905 novemberében szentelték fel, az 1906. december 8-i zárókő-elhelyezésen I. Ferenc József király is részt vett. 1938-ban a Budapesten tartott XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus központi temploma volt. A II. világháború során súlyos károkat szenvedett. 1947-ben, a renoválás közepette kupolája felgyulladt és leégett. 1982-ben életveszélyessé vált, 1983-2003 között teljesen felújították. 1993 óta az Esztergomi Érsekség társszékesegyháza. Az oltárt Kauser József tervei alapján Stróbl Alajos alkotta. Az épület belsejét Than Mór, Benczúr Gyula, Székely Bertalan és Lotz Károly festményei, mozaikjai díszítik, az üveg- és az üvegfestészeti munkákat Róth Miksa készítette. A szobrok Fadrusz János, Stróbl Alajos, Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Senyey Károly, Ohmann Béla, boldogfai Farkas Sándor, Dankó József és Jálics Ernő munkái.