Budapest, 1945. május Gerő Ernő (1898-1980) kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter dolgozószobájában. A felvétel készítésének pontos napja ismeretlen. MTI Fotó/MAFIRT:
A politikus 1918-tól tagja a KMP-nek (Kommunisták Magyarországi Pártja). 1936-39-ben Spanyolországban a köztársaságiak oldalán harcolt, szerepe volt sokaknak a szovjet titkosszolgálat kezére juttatásában. A II. világháború alatt a Szovjetunióban irányította a hadifogságba került magyarok antifasiszta nevelését. 1944. decemberében a Nemzeti Főtanács tagja lett, A háborút követően kereskedelem- és közlekedésügyi (1945), közlekedésügyi (1945-49), pénzügy- (1948-49), állam- (1949-52) és belügyminiszter (1953-54), valamint miniszterelnök-helyettes (1952-56). 1949-52-ben a Népgazdasági Tanács elnöke. 1949-53-ban Rákosi Mátyással, Révai Józseffel és Farkas Mihállyal tagja volt annak a titkos csúcsbizottságnak, amely teljhatalommal irányította az országot. 1953-ban leváltották főtitkárhelyettesi posztjáról, de beválasztották a PB tagjainak sorába. 1956 közepétől 1956. okt. 25-ig a Központi Vezetőség első titkára volt. 1956. október 23-án este telefonon kérte Hruscsovtól a szovjet csapatok beavatkozását. Még a forradalom alatt Moszkvába menekült. 1960-ban tért haza, nyugdíjas éveiben fordítói munkát végzett. Budapesten halt meg, 1980-ban.