1951. február A falu pásztora kürtöt (csordáskürt, tülök) fújva figyelmezteti a falusi gazdákat a tehén, a disznó utcára hajtására, a tehéncsordához, disznócsürhéhez csatlakoztatására. A felvétel készítésének napja és helye ismeretlen. MTI Fotó: Szécsényi József
A szarukürtöt maguk a pásztorok állítják elő a szürkemarha sokszor 80 cm-t is meghaladó tülkéből, ha nem elég hosszú, fémből megtoldják. A pásztor másik eszköze a szintén maga készítette karikás ostor, melyet a vállára akasztva hord. A község által rendelkezésére bocsátott házban lakott, amely rendszerint a falu utolsó háza volt. SZÖVOSZ: Az ötvenes évek elején a falvak ellátása a területi alapon szervezett földműves-szövetkezetek (az áfészek jogelődjei) feladata lett, amelyek eszközei kezdetben túlnyomórészt az államosítással párhuzamosan átszervezett szövetkezeti kereskedelemből származtak. Az összevonások következtében egy faluban csak egy földműves-szövetkezet működött, s gyakori volt a szomszédos települések szövetkezeteinek összevonása is. E szervezetek irányítását a Szövosz (Szövetkezete Országos Tanácsa) végezte. A Szövosz ugyan elvileg társadalmi szervezet volt, gyakorlatilag azonban egy középirányító szervezetre jellemző feladatokat látott el.