Gyerekek vödrökben vizet hordanak a településen lévő barlanglakásoknál, amik egy a természetbe simuló építészeti megoldások. Egykor biztonságot adtak, hiszen a középkorban hadisarcot és adót szedő tatár, török és más zsákmányoló rablócsapatok rendre felégették a természetes anyagokból készült házakat és építményeket. A mezőkeresztesi csata után a török csapatok teljesen elpusztították a környéket és ennek hatására alakulhatott ki a barlanglakás kolónia. A viszonylag könnyen faragható vulkáni tufa lehetővé tette lakások kialakítását, így az évszázadok folyamán kialakult egy sajátos barlanglakás és pincerendszer kolónia. Ezeket a barlanglakásokat a száraz hegyoldalban alakították ablakkal, ajtókkal, mellékhelyiségekkel és ólakkal a kornak és az egyéni igényeknek megfelelően, egy-két szobás, konyhás alápincézett, hajópadlós és mázolt padlóburkolatos körülményeket teremtve, több ezer embernek otthont adva. A 20. század második felében három alkalommal is lakótelepeket építtettek a faluban, s a lakosok tömegesen települtek át a korszerű kőházakba.