Légi felvétel Pécs belvárosáról. Középen, a Széchenyi téren Gázi Kászim pasa dzsámija, a tér bal oldalán a Megyeháza épülete, a dzsámival szemben a Városháza, a tér közepén a Szentháromság-szobor áll. A háttérben balra a Dóm tér a Szent Péter és Pál székesegyházzal.
Az egykori Szent Bertalan-templom helyén épült fel a török dzsámi 1543-46 között, építtetője Gázi Kászim, a később budai pasa volt. A török kiűzése után a jezsuiták kapták meg, a minaretet lebontották, az épületet átalakították, minaretjét 1766-ban lebontották, de ma is őrzi az iszlám jegyeit. Az eklektikus stílusú Megyeháza 1897-ben épült Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Kerámia díszítései a Zsolnay-gyárban készültek. Az épület teteje 1954-ben leégett, egyszerűbb kiképzéssel, korábbi kupolája nélkül állították helyre, majd pótolták azt is. Az első városházát a török hódoltság után, 1710-ben, a másodikat 1831-1832-ben építették a jelenlegi épület helyén. Mai formáját az 1907. évi átépítéskor kapta, Lang Antal tervei szerint. Homlokzatán a barokk stílus elemei láthatók. A sarkokon manzárdtetős, a Király utcai részét órás torony díszíti. A barokk stílusú Szentháromság-szobrot 1908-ban állították, alkotója Kiss György szobrászművész, építészeti tervét Lang Adolf készítette. A ma látható emlékművet két másik előzte meg. Az első felállítását 1713-ban határozták el, a Pécs városát sújtó pestisjárvány áldozatainak emlékére. A második változat az 1739-40. évi járvány után 1750 körül készült, a korábbinál gazdagabb kiképzéssel. A székesegyház valószínűleg egy korábbi, IV-VI. századi templom felhasználásával épült a XI-XII. században. Mai, neoromán stílusú alakját a XIX. század végén kapta, Friedrich von Schmidt német származású osztrák építész vezetése alatt. A fő- és mellékhajók freskóit a német Beckerath Mór és Andreä Károly, a kápolnákét Székely Bertalan és Lotz Károly festette, a figurális faragványok Zala György és Kiss György munkái. Altemplomában nyugszik Janus Pannonius pécsi püspök, az első név szerint ismert magyar költő és humanista.