Nemzeti Archívum | Idegenforgalom - Csónakázók Lillafüreden

Nyaralóvendégek csónakáznak a Hámori tavon. Háttérben a Palota Szálló épülete.
A Palotaszálló gondolata gróf Bethlen István mi-niszterelnök nevéhez főződik, aki kezdeményezte egy olyan üdülőkomplexum létrehozását, ahol a nemzetközi kapcsolatok ápolása és a fogadások európai színvonalú környezetben és szolgáltatások-kal történhetnek. A Palotaszálló 3 völgy találkozá-sában épült, Lux Kálmán tervei alapján. A szálló főhomlokzata a Hámori-tóra, illetve a Szinva patakra néz, a déli homlokzat a lillafüredi völgy felé. Az épület harmonikusan illeszkedik természetes és átalakított környezetébe. Érdekesség, hogy a szál-loda a nagy gazdasági világválság idején, 1925 és 1930 között épült meg jól megszervezett közmunkák eredményeképpen. A korabeli Magyarország leg-nagyobb beruházásán mintegy 2000 ember dolgo-zott. Az építkezés kissé lassan, de tulajdonképpen gond nélkül valósult meg. A Palotaszálló, építészeti stílusa Mátyás királyunk korát idéző neoreneszánsz stílus. Tervei a kor neves építészéhez, Lux Kálmán-hoz fűződnek. Lillafüred környéke már ezt megelő-zően is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt, szállo-da, étterem várta az idelátogatókat, és számos magánvilla is épült az üdülőtelepen. A Palotaszálló építéséhez komoly tereprendezésre volt szükség, amit Révay Ferenc erdőmérnök vezetésével végez-tek el. A Palotaszálló már 1929-ben elkészült, de a felavatására csak 1930. VI. 7-én került sor – vissza-fogott ünnepségsorozat keretében. Lakosztályait és szobáit hamarosan luxusvendégek töltötték meg, valamint nagytermeiben több rangos rendezvény is zajlott. 1945-ig a vendégek elsősorban a korabeli elit köreiből kerültek ki, kongresszusokat, konferen-ciákat rendeztek, híres személyiségeket láttak vendégül. Itt rendezték 1933-ban azt az írókong-resszust is, aminek József Attila Óda című versét köszönhetjük. A II. világháború idején német, majd orosz katonák lakták, s a világháború alatt hadikór-ház működött a Palotaszállóban, ami maradandó károkat okozott fényűző berendezésében. 1945 után a Bükki Gyógyfürdők, a SZOT, 1993-tól a Hungar Hotels az üzemeltető.

Készítette: Járai Rudolf
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AF__JA195906270078
Láthatóság: publikus
Kiadás dátuma: 2015-02-05

Bitmélység: 8
Tájolás: vertical
Szélesség (px): 4329
Magasság (px): 4329
Forrás típusa: JPG
Azonosító: 1db22292-79e2-4cae-a125-cc1c2f459090

Nemzeti Fotótár

Megállítjuk az időt