Két nő kisgyermekével sétál a februári tavaszban a Duna partján. A háttérben a Szabadság híd.
Szabadság híd: A főváros negyedik hídjaként 1893-ban a Kereskedelmi Minisztérium tervpályázatot adott ki a Fővám téri-híd megépítésére. Feketeházy János terveit fogadták el. A kivitelezési részletterveket Gállik István és Beke József készítette. A kapuzatok Nagy Virgil nevéhez fűződnek. Az építkezés 1894-ben kezdődött. 1895-re elkészültek a pillérek és a hídfők. A teljes építkezést 1896 augusztusában fejezték be. Október 4-én adták át. Ferenc József verte be az utolsó szegecset. Innentől kezdve viseli a Ferencz József-híd nevet. 1898-ban elindult a rajta a villamosközlekedés, 1928-ra pedig az autóbusz-közlekedés. 1945-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta. Egy hónappal később a szovjet katonai alakulatok az átkelő maradványait ideiglenesen ponthíddá alakították, amely 1946 januárjáig állt, majd a lerombolt hidak közül elsőként nyitották meg 1946 augusztusában. Ettől kezdve viseli a Szabadság híd nevet. 1980-ban elbontották a teljes pályaszerkezetét, és vasbeton pályaelemeket kapott. Később 2007-ben a forgalomnövekedés miatt újból felújították. A munkálatok miatt 15 hónapra lezárták. Ekkor került sor a pillérek, a hídfők javítására, az útpálya, a villamos pálya és a járda átépítésére, a műemléki rekonstrukcióra, valamint a díszkivilágítás kiépítésére.