Nemzeti Fotótár
Megállítjuk az időt
Kultúra - Népszokás - Húsvét
Magyarország, 1959. Április 2.
Kalocsai népviseletbe öltözött fiatal lányok egy húsvéti bárányt simogatnak a parasztház tornácán.
A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen.
A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. Ezen a napon sok népszokás él. A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
Készítette: Járai Rudolf
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AC__JA195904020007
Láthatóság: publikus
Kiadás dátuma: 2015-07-22
Technikai adatok:
Bitmélység: 8
Tájolás: horizontal
Szélesség (px): 5149
Magasság (px): 3796
Forrás típusa: MXD
Azonosító: fe7a679f-51be-41c3-8427-86cb5998f818
Legyen a szerkesztőnk!
Ha több információt tud a képről, mint az eredeti képszöveg, ossza meg velünk!
Hasonló képek:
