Restaurálják a diósgyőri vár észak-keleti tornyát.
A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze. A vár helyén először a 12. században állhatott erődítmény, amely feltehetőleg földvár volt, és a tatárjárás után elpusztulhatott. A jelenleg álló várat valószínűleg IV. Béla várépítési kezdeményezése után építette az Ákos nembeli Ernye bán. Fénykora I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött. A vár 1370-ben tett szert jelentőségre, mint a Magyarországról Lengyelországba vezető út egyik állomásává vált. I. Lajos harmadik székhelyévé tette Diósgyőrt, átépíttette, korszerűsítette a várat. Sokszorosan tagolt védelmi gyűrűk vették körül a tulajdonképpeni várat, amely négyszögletes udvar köré épült, négy sarkán egy-egy csúcsos tetejű torony magasodott. 1540-ben a gyarmati Balassa Zsigmond 20 ezer aranyforintért zálogba vette Ferdinánd királytól, az addigi várpalotát erőddé alakították át és az északnyugati torony elé olasz mintára rondella épült. A karcsú tornyok helyére zömök bástyák kerültek. Ez volt az utolsó nagy átépítés a vár történetében. A 16. század második felében a vár a végvári vonalba került és a török 1544-ben felégette és kifosztotta. 1673-ban leégett a vár tetőzete. Ekkor a vár már alig volt lakható. A vár helyreállítása 1953-ban indult meg, ekkor még csak az életveszélyesen romos részeket hozták rendbe, de 1960-tól a régészeti feltárás is megkezdődött. A 21. század elején a várat elkezdték visszaépíteni eredeti állapotába, ez 2014 nyarára készült el.