Dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke beszámolót tart a Parlamentben az Országgyűlés februári ülésszakának első napján. Mellette balra Révész Géza honvédelmi miniszter (egyenruhában), Biszku Béla belügyminiszter (Révész mellett jobbra), jobbra az első sorban Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Marosán György és Kállai Gyula államminiszterek, a második sorban szemben Fehér Lajos, az MSZMP PB tagja és Kiss Károly, az MSZMP KB titkára .
Münnich Ferenc (1886-1967) jogász, politikus. Budapest rendőrfőkapitánya (1946-1949), a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere, miniszterelnök-helyettes (1956-1957), a Minisztertanács elnöke (1958-1961), államminiszter (1961-1965). Révész Géza (1902-1977) mérnök, honvédelmi miniszter (1957-1960), diplomata. Biszku Béla (1921. szeptember 13.-) kommunista politikus. Belügyminiszter (1957–1961), a minisztertanács elnökhelyettese (1961-1962), a KB titkára (1962-1978). A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Számvizsgáló Bizottságának elnöke 1980-tól 1989-ig. Dobi István (1898-1968) politikus, országgyűlési képviselő, államminiszter (1945-1946; 1946-1947), földművelésügyi miniszter (1946), miniszterelnök (1948-1949), a minisztertanács elnöke (1949-1952) a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke (1952-1967). Kádár János (1912–1989). 1956-1958-ban és 1961-1965 között a miniszterelnök. 1957 februárjától az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság (MSZMP KB) első titkára (1956–1985), azt MSZMP főtitkára (1985-1988), az MSZMP elnöke (1988-1989). Apró Antal (1913-1994) kommunista politikus, az Elnöki Tanács tagja (1949-1952; 1953), a Minisztertanács elnökhelyettese (1953-1956), a Hazafias Népfront (HNF) Országos Tanácsának elnöke (1956-1957). A Minisztertanács első elnökhelyettese (1958-1961), 1971-ig Magyarország állandó képviselője a KGST tanácsában. Az Országgyűlés elnöke (1971-1984). Marosán György (1908 - 1992) baloldali szociáldemokrata. Az MDP KV és PB tagja, a KV titkára (1948–50). 1950-ben koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélik. 1956-ban szabadul. Államminiszter (1957-1960). Kállai Gyula (1910 – 1996) politikus. Külügyminiszter (1949-1951), művelődésügyi miniszter (1957-1958), államminiszter (1958–1960), a minisztertanács első elnökhelyettese (1960–1961), a minisztertanács elnökhelyettese (1961–1965), a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány (minisztertanács) elnöke (1965–1967), az elnöki tanács tagja (1967-1989. október 23.