Középkori jelmezbe öltözött résztvevők a már hagyománnyá vált Nagyvázsonyi lovasjátékokon, melyet a televízió is közvetít. Az ünnepségek sorozatát Szabó Iván Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, Kinizsi Pál lovasszobrának avatása nyitotta meg, majd a Dunántúl legjobb lovasai díjugratáson versenyeztek a Kinizsi kupáért. Délután a vár történetét megelevenítő kosztümös lovasjátékokat mutattak be Mátyás király korából, a törökök és a labancok elleni harcról. A huszárok és az ötösfogatok bemutatóival tarkított lovasjátékokat a 30 ezres nézősereg nagy tetszéssel fogadta.
A várat a környéket uraló Vezsenyi nemesi família építtette a XV. század közepén. Miután 1472-ben férfiágon kihalt a család, Hunyadi Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak adományozta. Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal védelmezett várat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárny övezte, sarkában várkápolnával, míg a bejárata elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédőművet (barbakánt) emeltek. 1649-ben a Zichy főnemesi család szerezte meg a váruradalmat. Régészeti feltárása és megóvása 1955-ben kezdődött. 1963-ban rendezték meg az első Nagyvázsonyi Lovasjátékokat.