Dr. Markói Béla egyetemi adjunktus szopornyica elleni szérummal olt be egy kutyát az Állatorvosi Főiskolán. A főiskola klinikáin évente több mint 6.000 állatot részesítenek kórházi és több mint 8.000-et gyógykezelésben.
Állatorvostudományi Egyetem: 1851-1934, majd 1952-2000 között fennállott, állatorvosi képzést nyújtó önálló felsőoktatási intézmény Budapesten, mai jogutódja a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara. Elődjéül a II. József által 1787-ben a Pesti Egyetem orvosi karán alapított állatgyógyászati tanszéket tartják számon, amely 1790-től Állatgyógyászati Intézet néven működött, Tolnay Sándor irányításával. A tanszék feladata ebben a korszakban a kiegészítő képzés volt, az önálló állatorvosképzés csak 1799-ben indult meg. Központi épülete 1795-től 1828-ig a mai józsefvárosi Rökk Szilárd (akkor Baromorvos) utcában, 1828-1858 között a mai Baross utca 4–6. szám alatt állt. Az intézmény 1861 után Pesti Magyar Királyi Állatgyógyintézet, 1875 után pedig ismét hároméves képzést nyújtó Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet néven működött. A ma ismert, a Rottenbiller és a Bethlen utca között elhelyezkedő erzsébetvárosi épületegyüttes első hét épületét 1881-ben adták át. 1890-ben lett négy évfolyamos felsőoktatási tanintézménnyé, amikor felvette a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia nevet. 1934-ben az intézetet önállóságától megfosztották, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági karának állatorvosi osztályaként működött tovább. 1945-ben az akkor szervezett Magyar Agrártudományi Egyetem állatorvosi kara lett, majd 1952-től ismét önálló, ötéves képzést nyújtó felsőoktatási intézményként működött. Neve ekkortól Állatorvostudományi Főiskola, 1962-től Állatorvostudományi Egyetem lett.