Turisták a szigetvári várnál. A háttérben Szulejmán szultán dzsámija.
A Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén 1420 körül épülhetett fel a vár. 1463-ban a Garai, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os, vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt az előretörő török hódítóknak. 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós horvát bán került. A már idős és beteges I. Szulejmán szultán 1566-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját Bécs elfoglalása jelentette, de előtte Szigetvár állt seregének útjában. Zrínyi parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 33 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, végül maradékuk Zrínyi vezetésével kitört és hősi halált halt. A vár 1689-ben került a Habsburg hatalom birtokába. Az 1566-os ostrom alatt szinte teljesen elpusztult az erődítmény, de a törökök újjáépítették. A vár központi épülete a Szulejmán dzsámi és az Andrássy-lak. A dzsámit az ostrom közben elhunyt győztes szultán tiszteletére emelték, majd ehhez épült hozzá a XIX. században a nyári lakként használt kastély, ahol a Zrínyi Miklós Múzeum vártörténeti kiállítása kapott helyet.