A szegedi Vasútforgalmi Technikum III. D. osztályának tanulói Szilágyi Ferenc tanár vezetésével távírda gyakorló órán vesznek részt. Az iskola az ország egyetlen vasútforgalmi technikuma, amely elvégzése és a szakvizsgák letétele után a tanulók önálló forgalmi szolgálattevő beosztásba kerülnek.
A Vasútforgalmi Technikum 1953-ban, Szegeden kezdte meg a működését. Az oktatás kezdetben a MÁV Fiúnevelő Intézetben folyt, Olasz István igazgató vezetésével. 1954-ben egy újabb, ideiglenes helyszínre költözött az iskola. A feltételek szűkösek voltak, azonban az oktatás minősége kiemelkedő volt, ennek köszönhető, hogy a Vasútforgalmi Technikum neve nemcsak Szegeden, hanem a tanulók révén lassanként országszerte ismertté vált. Az 1956/57-es tanévre az iskola megkapta a kiürítés alatt álló volt Petőfi laktanya egy épülettömbjét, amely végleges helye lett az oktatási intézménynek és a hozzá kapcsolódó diákotthonnak. 1960-ban a Vasútforgalmi Technikum diákotthona önálló kollégiummá alakult és felvette Sziklai Sándor nevét. Igazgatója Kálmán Mihály volt. Az 1964/65-ös tanévben megkezdte a működését a Vasútgépészeti Technikum, amely kihelyezett tagozata volt a Budapesti Vasútgépészeti Technikumnak. 1967-ben A vasútforgalmi ágazaton megindult a szakközépiskolai képzés. Az iskola új neve Bebrits Lajos Vasútforgalomi Technikum és Szakközépiskola lett. Az 1976-77-os tanévben beindult a Postai Távközléstechnikai ágazat vezetékes távközléstechnikai osztálya. 1990-ben megkezdődött az általános tantervű gimnáziumi képzés. 1992-ben az iskola új neve Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium lett. 2009-től intézményi összevonás következik be: az összevont intézmény neve Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola. Tagintézmények: Csonka János Tagintézmény, a Gábor Dénes Tagintézmény, és a Széchenyi István Tagintézmény. 2013-tól az iskola új neve Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola.