Nemzeti Archívum | Városkép - Gellért püspök szobra a Gellért-hegyen

Gellért püspök szobra a Gellért-hegyen, háttérben az Erzsébet-híd és Pest látképe.
Szent Gellért hittérítő, az első magyar vértanú a központi alakja a Gellért-hegy oldalán álló félköríves, árkádos építménynek. A kompozíció főalakja, Szent Gellért püspök, jobbjával keresztet emel az ég felé, a mellékalak egy pogány magyar vitéz. Az 1904-ben felállított 7 méteres bronzszobor Jankovits Gyula, a pogány vitéz Gárdos Aladár szobrász alkotása. Az Erzsébet híd Budapest egyik legnevezetesebb hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel. Az Erzsébet lánchíd a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló teljesítménye volt. Átadását követően csaknem negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át Duna-rekorder, és az egyetlen olyan híd, amely a folyót 290 m-es középnyílásával mederpillér nélkül ívelte át. A világ első, konstrukciójában sok újat hozó, acélpilonos lánchídja volt. A híd a második világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Helyére kábelhíd épült. Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került sor. Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel. Végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között történt meg az újjáépítés. Sávolyék az új Erzsébet híd tervezése előtt az 1929-ben épült, majd 1951-ben újjáépült kölni Mülheim-hidat tanulmányozták a helyszínen, és a méretezési elvekről konzultáltak annak építőivel. Végül 1964. november 21-én adták át a forgalomnak.

Készítette: Kozák Albert
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AC_MET197408080018
Láthatóság: publikus
Kiadás dátuma: 2014-12-03

Bitmélység: 8
Tájolás: horizontal
Szélesség (px): 4768
Magasság (px): 4303
Forrás típusa: JPG
Azonosító: f5ea9596-0276-46d3-9364-61b65ec1dc2c

Nemzeti Fotótár

Megállítjuk az időt